Töltsd le a Zsebpénzügyes appot okostelefonodra!
Katt ide a tudnivalókért!

Adózás


adó

Az adó alapvetően kötelező jellegű rendszeres pénzbeli hozzájárulás az „ország” költségeihez, azaz adó olyan pénzbefizetés, amit magánszemélyek, vagy jogi személyek (pl. cégek) jogszabályi előírások alapján kötelezően fizetnek az államnak vagy az önkormányzatnak. Az állam az adókból és járulékokból beszedett összegből finanszírozza az ország életéhez nélkülözhetetlen fontos kiadásokat, mint például a közoktatás, az egészségügy és a rendőrség működése, a nyugdíjak kifizetése és ebből fedezik az állam kiadásait is. Általában a legtöbb jövedelem után adót kell fizetni, vagyis adózik, aki havi bért kap a munkahelyről, akinek részvények eladásából nyeresége származik, vagy lakáskiadásból származik jövedeleme. A cégek árbevételüktől függően fizetnek adót.

 

adóék

Megmutatja, hogy 100 egységnyi jövedelem juttatásakor hány egység az adó- illetve a járulékteher.

 

adókedvezmény

A munkabér utáni adót többféle adókedvezmény csökkentheti. Ilyen például az első házasok kedvezménye, a családi adókedvezmény, vagy éppen a hosszú távú öngondoskodáshoz kapcsolódó kedvezmények: pl. nyugdíj-megtakarításra fizetett összegek után. A személyi (adó)kedvezmények egyedi élethelyzetekben segítenek az adóterhek csökkentésében, azoknak, akik például rokkantak vagy súlyos fogyatékkal élnek.

 

adóprés

Negatív jelentéstartalmú kifejezés az adó révén történő elvonásra.

 

áfa

Az áfa (általános forgalmi adó) olyan adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után meg kell fizetni. Az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli, azaz amikor a bármilyen terméket (élelmiszert, mozijegyet) vásárolunk, a termék árában már benne van az áfa - így mindenki adózik. Magyarország egy rekordot is tart ezzel kapcsolatban: mi rendelkezünk Európában a legmagasabb általános áfakulccsal (27%). Egyes termékcsoportokra és szolgáltatásokra kedvezményes áfakulcsok érvényesek.

 

bruttó/ nettó munkabér

A bruttó munkabér a nettó bér és az azt terhelő személyi jövedelemadó valamint a munkavállaló által fizetett járulékok együttes összege. Tehát a nettó munkabér az összeg, amit a munkavállaló az adók és járulékok levonása után kézhez kap.

 

fogyasztási adó

Valamely termék, szolgáltatás fogyasztásához, vásárlásához kapcsolódó (közvetett) adó, mely nem veszi figyelembe az adózó egyéni körülményeit, az adó mértéke mindenki számára azonos. Ebbe a körbe tartozik például a jövedéki adó.

 

járulék

Az állam nem csak adót szed, de adók módjára, céljelleggel járulékokat is. A céljelleg azt jelenti, hogy a járulékok mindig valamilyen konkrét feladat végrehajtására használhatók fel. Az adótól is ez különbözteti meg, hiszen az adókat az állam szabadon használhatja fel különböző kiadásai fedezésére a járulékokból viszont konkrét célokat finanszíroznak, pl. az egészségbiztosítási járulékokból az egészségügyi ellátást.

 

jövedéki adó

Az alkohol, benzin és dohánytermékek fogyasztásához kapcsolódó adó.

 

kommunális adó

Magánszemélyek és vállalkozások által a helyi önkormányzat rendeletei alapján fizetett helyi adó; pl. telekadó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó.

 

munkabért terhelő adók

A   munkabért a dolgozó oldaláról szja, nyugdíjjárulék, illetve társadalombiztosítási járulék (2020.07.01-ig egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék), a munkáltató oldaláról szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás terheli.

 

NAV

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) alaptevékenysége az adók, illetékek, vámok beszedése, az ezekkel összefüggő jogszabályok betartatása bűnüldözési és bűnmegelőzéséi jogkörrel, ill. a szabályszegések szankcionálása. Feladatai közé tartozik továbbá az adóellenőrzések lefolytatása, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által előírt feladatok ellátása is.

 

szja

A személyi jövedelemadó (szja) olyan adófajta, melyet csak a magánszemélyek fizetnek, minden adóéven belüli adóköteles bevételünk után. Célja, hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint az adóbevételek biztosítása az állami és az önkormányzati költségvetés számára. A megfizetett szja 1+1%-ának sorsáról mindenki maga dönthet és felajánlhatja regisztrált civil szervezet és technikai számmal rendelkező egyház vagy a kiemelt költségvetési előirányzat számára.