Töltsd le a Zsebpénzügyes appot okostelefonodra!
Katt ide a tudnivalókért!

Megtakarítások, befektetések


alapkezelő

Befektetési alapok kezelésére létrehozott, jellemzően bankok és brókercégek által üzemeltett intézmény, mely kizárólag részvénytársaság formájában működhet. Tevékenysége során a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően befektetési alapot (eszközalapot) alakít ki, és az elérhető legnagyobb hozam biztosítása érdekében a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközök adásvételét végzi, illetve végezteti.

 

élethelyzettől függő megtakarítás

Életkorunktól és élethelyzetünktől függően más és más célkitűzéseink vannak - más  céljai vannak egy egyetemistának, egy fiatal párnak vagy a középkorúaknak és természetesen pénzügyi lehetőségeik is mások lehetnek. Ezért fontos, hogy minden esetben úgy válasszuk meg a kiszemelt megtakarítási formát, mely kockázatát, hozamát, időbeliségét, illetve felhasználhatóságának módját tekintve megfelel a terveinknek. Ezek lehetnek pl. a lakhatással, gyermekünk jövőjéről történő gondoskodással vagy nyugdíjkiegészítéssel kapcsolatos megtakarítások.

A megtakarítás nem egyenlő a spórolással. Spórolni lehet egy adott terméken vagy szolgáltatáson, ha az alacsonyabb árút választjuk, de ettől még megtakarításunk nem keletkezik. A megtakarítás célja az, hogy a felhalmozott anyagi tartalékot ne költsük el, hanem tegyük félre azt egy meghatározott időszak végéig. Igy előre megtervezhetjük a jövőbeli felhasználásának módját, de tekinthetjük váratlan helyzetek megoldására szolgáló vésztartaléknak is.

 

hozam

Hozamnak nevezzük a különböző befektetések eredményéül kapott tőkenövekményt. Rendszerint százalékos formában éves szintre számítva adják meg, előnye, hogy könnyedén összehasonlíthatóvá teszi a különböző típusú befektetéseket.  (Nem azonos a kamattal.)

 

kincstárjegy

Egy éven belüli lejáratra kibocsátott államkötvény. A pénzpiacok a kincstárjegyeket általában kockázatmentes befektetési formának tekintik.

 

kötvény

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Aki kötvényt vásárol, hitelt nyújt a kötvény kibocsátójának (pl. a magyar államnak), aki cserébe valamilyen kamatot ígér. Az hogy hitelviszonyt testesít meg azt is jelenti, hogy a kötvény vásárlója - szemben a részvény vásárlójával - nem válik az adott társaság tulajdonosává.

 

kötvényfajták

Kibocsátó szerint a kötvény lehet pl. vállalati kötvény (amit cégek bocsátanak ki, hogy pénzhez jussanak), államkötvény vagy állampapír (ami tehát az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír). Futamidő szerint vannak rövid- (1-3 éves), közép- (3-10 éves), és hosszú (10+ éves) lejáratú kötvények. Kamatozás szerint fix kamatozású (előre ismert a kamat, amit fizetnek majd) változó kamatozású (a kamat itt a piaci folyamatoktól függően változik), valamint elemi kötvény (nem fizet kamatot viszont olcsón (névértéke alatt) vásárolhatjuk meg, lejáratkor pedig megkapjuk a névértéket).

 

letéti jegy

Pénzkövetelésről szóló értékpapír, amelyben a kibocsátó (a hitelintézet) arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapíron megjelölt pénzösszeget és annak az előre meghatározott kamatát megfizeti a letéti jegy tulajdonosának, a letéti jegyen megjelölt módon és határidőre. A letéti jegy beváltását a hitelintézetnek a kibocsátást követő 3 éven belül be kell fejeznie.

 

névérték

Részvénynél a jegyzett tőkéből való részesedés, kötvénynél pedig a tartozás mértéke. A névérték az értékpapíron feltüntetett érték.

 

osztalék

Ha valaki valamely részvénytársaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, akkor jogosult arra, hogy a társaság adott időszakban elért eredményéből tulajdoni hányadának arányában részesedjék.

Az osztalék az a pénzösszeg, melyet a nyereségesen működő részvénytársaság a részvény-tulajdonosainak fizet. Amikor egy vállalat többletbevételt ér el, akkor jellemzően annak egy jelentős részét visszaforgatja a vállalkozás fejlesztésébe, míg egy részét osztalékként odaadhatja részvényeseinek tulajdoni hányaduk arányai szerint. Az osztalékfizetés történhet készpénzben (banki átutalással), vagy a vállalat további részvényeket is adhat a részvényeseknek osztalék címén.

 

portfolió

A portfólió a pénzügyekben egyfajta „kosarat” jelent, ami a befektető különböző típusú, hozamú, kockázatú befektetési eszközeit tartalmazza. Az egyes befektetők portfóliójának más és más az összetétele, amit leginkább a befektetésük tervezett ideje, a kockázatvállalási hajlandóságuk és céljaik határoznak meg. Általánosságban elmondható, hogy a megosztott (diverzifikált) – vagyis a teljes befektetési összeg nem azonos eszközökbe történő - befektetésekkel a befektetési kockázat csökkenthető.

 

reálhozam

A reálhozam a hozamnak az inflációval csökkentett értéke (vagyis az infláción felül elért eredmény). Ha a hozam 5%, az infláció pedig 1,5%, a reálhozam 3,5% lesz.

 

részvény

Tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír, azaz tulajdonjog egy adott társaságban. A részvényesek jogosultak a vállalat által termelt nyereség bizonyos hányadára tulajdonrészül alapján (osztalék). A részvény lehet zártkörűen jegyzett, ami csak az alapítóké, de ha a részvényeket bevezetik a tőzsdére, ahol kereskednek velük, már tőzsdén jegyzett részvények jönnek létre és ezekkel bárki kereskedhet. A részvényeknek ára nem állandó, úgynevezett árfolyamuk van, ami változékony. Idegen szóval úgy mondjuk, hogy nagy a volatilitásuk. Árfolyamuk felfelé és lefelé is akár jelentős mértékben és gyakran változhat.

 

részvényárfolyam

Az az ár, amelyért adott pillanatban a részvény megvásárolható.